Rigoberta Menchú

Kicsi, töltött galamb alkatú nő első pillantásra, aki harsány ruhákban jár és külseje alapján le sem tagadhatná: közép-amerikai indián származású. Annak a népnek a gyermeke, amely olyan büszke ősei hihetetlen tudására a csillagászat, az építészet, a matematika terén – és egyúttal annak a népnek a gyermeke, amely a mai napig elnyomásban szenved a mindenkori kizsákmányoló kormány béklyója alatt.

A maják egykoron Közép-Amerika urai voltak a hatalmas Maja Birodalom megteremtőiként, ma pedig indián származásuk miatt sok megaláztatás, előítélet és rengeteg nélkülözés jut nekik, mert a társadalmi ranglétra legaljára kerültek.

Rigoberta családja is a katonai diktatúra áldozata lett 1979-ben, mint oly sok indián: apja a Spanyol Nagykövetség felgyújtásakor veszett oda, anyját elrabolták, majd megölték, bátyját elevenen megégették. Ez volt a végzete még indiánok ezreinek, akik sanyarú sorsuk és a kizsákmányolás ellen tiltakoztak azokban az időkben, a népirtással sújtott Guatemalában. Rigoberta el tudott menekülni, és húszéves korától arra tette fel az életét, hogy ezt a szörnyű, emberiség elleni bűntettet a világ tudomására hozza és a bűnösöket ítélőszék elé állítsa. Még ugyanabban az évben alapító tagja lett a Comité de Unidad Campesina (CUC, Földművesek Egységének Bizottsága szabad fordításban) szervezetnek, valamint egy ellenzéki pártnak is, mindezt külföldről. Amikor 1988-ban hazatért Guatemalába, azonnal elfogták, és csak egy befolyásos barátja közreműködésének köszönheti, hogy sikerült újra kimenekülnie az országból.

Előadásainak egyikén, egy templomban

Rigoberta Menchú idővel minden platformon megjelent, ahol az emberi jogok szóba kerültek. Együttműködése az ENSZ-szel egyre szorosabbá vált, hívták őt konferenciákra, volt jószolgálati nagykövet is az Indián Népek Évében, mígnem 1992-ben neki ítélték a Nobel Békedíjat. Sokáig ő volt a legfiatalabb személy, aki a díjat megkapta, hiszen csak 33 éves volt akkor.

A díj és az azzal járó összeg rengeteget segített neki céljai elérésében. Létrehozta a saját nevével fémjelzett alapítványt, amely a guatemalai indiánok számára oktatást szervez, utakat építtetett a kis falvak felé, ott segít, ahol tud. Támogatja azokat, akik a népirtás során elszenvedett fájdalmakat bírósági úton szeretnék rendezni. Gyógyszertár-hálózatot hozott létre, mely a kisebb falvakban is elérhetővé tette az életmentő gyógyszereket a maja leszármazottak számára.

Országában a politikai helyzet viszonylagos rendeződése is nagyban köszönhető az ő aktív közreműködésének, mivel tető alá hozta a lázadók és a guatemalai kormány közti békemegállapodás aláírását. Mindezek mellett pedig arra is volt ideje, hogy megházasodjon és szüljön egy gyereket.

Guatemalában is a spanyol a hivatalos nyelv. Te tanulsz spanyolul?  Itt a remek alkalom, hogy könyveimmel még alaposabb tudásra tehess szert!