Federico García Lorca

García Lorca verssorozata, a Cigányrománcok először 1963-ban jelent meg itthon Nagy László fordításában, és rögtön kitűnt, hogy nem egyszerű fordításról van szó: a spanyol költő verseiben megjelenő titokzatosság, életöröm és bánat, szenvedély és gyermeki játékosság egyszerre ütött át a magyar szövegen. Nagy Lászlónak sikerült megragadnia a versekben lakozó duende-t. Hogy mi az a duende? Szó szerint egyfajta kobold, aki az emberek iránt ellenszenvvel viseltetik. A spanyol irodalomban viszont elterjedt a szónak egy másik jelentése is: az a nehezen megfogható, édes-keserű életérzés a duende, amely éppúgy jelen van a flamenco-ban, mint García Lorca verseiben.

Nagy László

Itt találsz egy verset a Cigányrománcok kötetből, eredeti spanyol nyelven és magyarul, Nagy László fordításában. Ha összehasonlítod őket, egyből kitűnik, hogy a jó műfordítás nem a szavak teljes értékű átültetéséből áll, sokkal inkább a ritmus, a tartalom megragadásából.

Romance de la luna, luna                        A holdas hold románca

La luna vino a la fragua       Tubarózsás krinolinban
con su polisón de nardos.      jött a hold a rézhámorba.
El niño la mira, mira.         A fiú csak nézi, nézi.
El niño la está mirando.       Ámul a fiú a holdra.

En el aire conmovido           Szél támad és emelkednek
mueve la luna sus brazos       karjai a holdas holdnak,
y enseña, lúbrica y pura,      s tömör ón-mellei tisztán
sus senos de duro estaño.      s buján előtolakodnak.

Huye luna, luna, luna.         Hold, hold, fuss el, mert megjönnek
Si vinieran los gitanos,       a cigányok, vernek koncra,
harían con tu corazón          szívedből is gyűrűt vernek,
collares y anillos blancos.    fehér pénzt a nyakláncokra.

Niño, déjame que baile.        Gyerek, addig hadd táncoljak
Cuando vengan los gitanos,     s ráhagylak a cigányokra,
te encontrarán sobre el yunque megtalálnak itt az üllőn,
con los ojillos cerrados.      szemecskéid zárva, oltva.

Huye luna, luna, luna,         Hold, hold, fuss el, én már hallom,
que ya siento sus caballos.    cigánylovak dobrokolnak.

Niño, déjame, no pises         Gyerek, ne dülj e fehérre
mi blancor almidonado.         keményített sok fodornak.

El jinete se acercaba          Dobogott a síkság dobja,
tocando el tambor del llano.   verte lópaták galoppja.
Dentro de la fragua el niño,   Hámor homályán a gyermek,
tiene los ojos cerrados.       szemecskéi zárva, oltva.

Por el olivar venían,          Olajfák közt a cigányok
bronce y sueño, los gitanos.   bronzálomként lovagolnak.
Las cabezas levantadas Jönnek. Szemük félig húnyva,
y los ojos entornados.         de a fejük égbe horgad.

Cómo canta la zumaya,          Jaj, de huhog az a bagoly!
¡ay, cómo canta en el árbol!   Csupa jajszó a fa orma!
Por el cielo va la luna        Sétál a hold föl az égre
con un niño de la mano.        egy kisfiú kezét fogva.

Dentro de la fragua lloran,    Rézhámorban a cigányok
dando gritos, los gitanos.     sikonganak, háborognak.
El aire la vela, vela.         Szél az őre, szél az őre,
El aire la está velando.       szél az őre hámoruknak.