A yerba mate a tupí-guaraní indián kultúrák öröksége, fogyasztása egész Dél-Amerikában elterjedt és egyre népszerűbb Európában is. Értékes vitamin-, ásványi anyag- és antioxidáns forrás. 

A yerba mate vitalizálja a szervezetet, elmulasztja a fáradtságérzetet. Értisztító hatású és csökkenti a koleszterinszintet is. Erősíti az immunrendszert, enyhíti az allergiás tüneteket. Fogyókúrák, méregtelenítések hatékony támogatója.

A yerba mate alapvető élelmiszer volt a guaraní indiánok számára. Törzseik Paraguayban, valamint Argentína, Brazília, Bolívia és Uruguay egyes részein éltek és élnek napjainkban is.

A prehispán időszakban a guaraník agyag edénykékből, főzetként itták a yerba matét. Mivel nem használtak „bombilla”-t (azaz szűrős szívószálat), a teát a fogaikkal szűrték, a szájukba kerülő mate füvet pedig kiköpték. A hideg teát gyakran itták üreges nádacskákkal is. Ebben az időszakban még gyakori volt az a mára már eltűnt szokás, hogy az őserdőben tett hosszú útjaik során yerba mate leveleket rágcsáltak.

A yerba mate a guaraní kultúrában kultikus, rituális szereppel bírt, valamint gyakran használták fizetőeszközként más törzsekkel folytatott cserekereskedelem során. Úgy tartották, hogy miután az istenek befejezték a világ teremtését, mind összegyűltek és maté teát ittak. Egy legenda szerint a yerba matét Tup, a jó isten adta az embereknek, hogy segítse őket.

A guaraní földre érkező spanyolok átvették az indiánoktól a yerba mate teafogyasztás szokását, a yerba matét pedig „Hierbas del Paraguay”-nak, azaz paraguayi fűnek nevezték. Kezdetben fogalmuk sem volt arról, hogy a levelek egy őserdőben növő fáról származnak.

A XVI. század vége felé érkeztek az első jezsuiták azzal a céllal, hogy megtérítsék a guaraníkat. Kezdetben tiltották a maté fogyasztását, mert az ördögtől valónak tartották, de a későbbiekben elfogadottá vált és előszeretettel használták másnaposság, egyes mérgezések és skorbut kezelésére.

1645-ben a jezsuiták megkapták a yerba mate kereskedelemre vonatkozó királyi engedélyt és megkezdték termesztését. Ezt követően a yerba mate kereskedelem fokozatosan fő bevételi forrásukká vált, mely után Spanyolország királyának adóznak. A szervezetre gyakorolt pozitív hatásai és a yerba mate értéke miatt ebből az időszakból származik az „oro verde”, a zöld arany elnevezés.

A XVIII. század közepére a yerba mate fogyasztása a dél-amerikai társadalom minden rétegében elterjedtté vált, de minden réteg a saját szokásai szerint készítette és fogyasztotta a maté teát. Például Buenos Aires-ben szinte minden család rendelkezett maté edénnyel. Sőt, gyakran kettővel is: külön az édes és külön a keserű maté teának. A yerba mate tea kereskedelem virágzó üzletággá vált, egészen addig, míg 1767-ben III. Károly el nem rendelte a jezsuiták kiűzését. A jezsuiták által alapított települések lassan elnéptelenedtek, az ültetvényeket visszahódította az őserdő. A yerba matét ismét csak az indiánok gyűjtötték be az őserdőben, természetes lelőhelyén. Csak a XX. század első felében élesztették fel újra a yerba mate termesztést a jezsuiták régi ültetvényeinek a helyén, és csak ezt követően hódította meg újra a kontinenst.

A maté tea Magyarországon is kapható, minden autentikus felszereléssel együtt.

További információ és vásárlási lehetőség: www.yerbamate.hu